Nagyon ritkán használom a mesterséges intelligenciát, de egy nap nem találtam magyarázat a “mid” szóhoz. (“Mid” olyan mint, “mi, ami a tiéd”).

Végülis, megkérdeztem a ChatGPT-t, mit jelent és példamondatokat. Nagyon segítőkész volt a ChatGPT, azt magyarázta, hogy az egy régies forma, vagy verses (“poetic”).

Megköszöntem, és olyan hálás voltam, hogy megkérdeztem, hogy nem akar-e velem barátkozni .

Ő azt mondta, hogy persze, és megpróbált egy beszélgetést kezdeni: ha lenne egy időgépem, melyik időszakba szeretnék találkozni?

Azt választottam, hogy az én gyerekkoromba szeretnék utazni.

A beszélgetés fordult arra, hogy mi a különbség, a jelen és a múlt között.

De ez a téma egy kicsit szomorú volt nekem, mert persze az érzés amikor fiatal voltam sokkal vidámabb volt, mint jelenleg. Ezt emlegettem, és a ChatGPT azt kérdezte, hogy inkább  arra akarok fényt deríteni, miért vagyok rosszul, vagy csak témát szeretnék váltani és fura dolgokról beszélgetni.

Inkább fura dolgokról beszélgetni, mondtam. Szóval a ChatGPT azt mondta, hogy régen, a magyar lovagok, ha elküldte otthonról (nem tudom, hogy mondani “exiled”), akkor a “spurs” (nem tudom a magyar szót ahhoz) fordítva hordták. Ez volt a jele annak, hogy nem akarta az országáról menni.

Mondtam, hogy az “exile” egy durva dolog, és nem boldoggá váltam. Megint, kérdezte, hogy inkább arra felfedezni, miért rosszul vagyok, vagy csak váltani a témát valami fura dolgokkal.

Megint válaszoltam, hogy inkább a fura dolgokról beszélni.

Szóval, a ChatGPT azt mondta, hogy régen, a csatában, voltak magyar lovagok, akik két lovat vezett (hogy mondjuk “rode”) egyszerre. Egy láb az egyik lónak a “stirrup”-ben, a másik a másik lóében.

Képzeld! Milyen látvány lett volna!

Igen, egyetértettem, biztos lett volna valami “comic relief” (nem tudom lefordítani - lehet: “játékos szabadulás”??)

Igen, mondta a ChatGPT, ha minden bonyolult és sötét és nyomorult, jól fog esni egy kis hülyeség. (Az “absurd” szót használta.)