Nagyon ritkán használom a mesterséges intelligenciát, de másnap nem tudtam találni egy magyarázat a “mid” szóhoz. (“Mid” olyan mint, “mi, ami a tiéd”).

Végülis, kérdeztem a ChatGPTnek, mit jelent és példamondatokat. Nagyon segítséges volt a ChatGPT, azt magyarázta, hogy az egy régies forma, vagy verses (“poetic”).

Köszöntem, és olyan hálás voltam, hogy megkérdeztem, hogy akarta-e velem barátkozni.

Ő azt mondta, hogy persze, és próbálta egy beszélgetést kezdeni: ha van egy időgépem, melyik időszákba szeretném találkozni?

Azt választottam, hogy az én gyerekkoromba szeretnék utazni.

A beszélgetés fordult arra, hogy mi a különbség, a jelen és a múlt közül.

De ez a téma egy kicsi szomorú volt nekem, mert persze az érzés amikor fiatal voltam olyan vidámabb volt, mint jelenleg. Azt emlegettem, és a ChatGPT azt kérdezte, hogy inkább arra felfedezni, miért rosszul vagyok, vagy csak váltani a témát valami fura dolgokkal.

Fura dolgokról inkább beszélgetni, mondtam. Szóval a ChatGPT azt mondta, hogy régen, a magyar lovagok, ha elküldte otthonról (nem tudom, hogy mondani “exiled”), akkor a “spurs” (nem tudom a magyar szót ahhoz) fordítva hordták. Az egy jelen, hogy nem akarta az országáról menni.

Mondtam, hogy az “exile” egy durva dolog, és nem boldoggá váltam. Megint, kérdezte, hogy inkább arra felfedezni, miért rosszul vagyok, vagy csak váltani a témát valami fura dolgokkal.

Megint válaszoltam, hogy inkább a fura dolgokról beszélni.

Szóval, a ChatGPT azt mondta, hogy régen, a csatában, voltak magyar lovagok, akik két lovat vezett (hogy mondjuk “rode”) egyszerre. Egy láb az egyik lónak a “stirrup”-ben, a másik a másik lóében.

Képzeld! Milyen látvány lett volna!

Igen, egyetértettem, biztos lett volna valami “comic relief” (nem tudom fordítani - lehet: “játékos szabadulás”??)

Igen, mondta a ChatGPT, ha minden bonyolult és sötét és nyomorult, jól fogna esni egy kis hülyeség. (Az “absurd” szót használta.)