A karácsony közeledett. Először azt gondoltam, hogy sok releváns tevékenységek ebben az időszakban Budapesten voltak volna. De kiderült, hogy ez az ellenkezője volt. Minden magyar barátaim, bár nem sok, csak mentek haza és ezért Budapestről mentek el.

Ami a tajvan barátaim illeti, külföldre utaztak. Az egyikük Cseh Köztársaságba ment, és a másik Franciaországba. Csak én otthon Magyarországon maradtam, folyamatosan magyarul tanulva.

Azon a délutánon, amikor vásárlásért közeli ALDI jött, kolumbiai lakótársom tőlem kérdezte meg, hogy volt-e időm a későbbiekben. - Igen. - bólogattam zavartan. - Fogom sétálni két más ismeretlen kolumbiai lányokkal. Csatlakoznál hozzánk? - megszólalt ő. - Természetesen! Miért nem? - feleltem mosolyogva.